A Melatonin egy természetes alvás segédeszköz, az álmatlanság kezelésére használják.
A Melatonin nem a normális alvási szokások fő szabályozója, de kétségtelenül jelentős hatást fejt ki. A melatonin önmagában vagy fototerápiával kombinálva, kezeli az alvászavarokat.
Vannak arra utaló jelek, hogy a melatonin szintje alacsonyabb az időseknél, mint a fiatalabb személyeknél, a fiataloknál a melatonin terápia szerényen, de előnyösnek tűnik a probléma javításában. Alvászavarok tapasztalhatók azoknál a személyeknél akik műszakokban dolgoznak, akik gyakran nehezen tudnak alkalmazkodni az éjszakai munkához és a nappali alváshoz.
Az időeltolódás különbség (jet lag), ebben az esetben többször bebizonyosodott, hogy a melatonin lefekvés közelében történő használata enyhítheti a tüneteket. A melatoninnak van a legnagyobb jótékony hatása, ha nagy időeltolódás különbséget tapasztal (például több ország – több az időeltolódás).
Különböző fajoknál, beleértve az embereket is, kimutatták, hogy a melatonin csökkenti a mozgékonyság aktivitást, fáradtságot és alacsonyabb testhőmérsékletet vált ki, különösen, ha nagy dózisokban van használva. A testhőmérsékletre gyakorolt hatás jelentős szerepet játszhat abban, hogy a melatonin képes az alvás-ébrenléti ciklusokat edzeni, pont úgy mint az időeltolódás különbségekkel rendelkező betegeknél.
Honnan származik?
A tobozmirigy vagy az epifízis szintetizálja és előállítja a melatonint, egy egyszerű szerkezeti hormont, amely információt közöl a környezetben történő világosság mértékéről. Végül a melatonin képes a biológiai ritmus edzésére, és számos állat termékenységére gyakorol jelentős hatást. A tobozmirigy fényáteresztő képessége miatt egyesek a toboz „harmadik szemének” nevezték. A tobozmirigy egy kis kúp alakú szerv (innen kapta a nevét), amely a középvonalon helyezkedik el és az agy harmadik kamrájának felső részének hátsó végéhez kapcsolódik.
